2024-re a vállalati feladatok hetven százaléka a felhő szolgáltatásban lesz. Négy szervezetből háromnak azonban nincs olyan felhőstratégiája, amely megfelelne ennek a trendnek. Mi több, a Gartner kutatócég szerint a legtöbb vállalat csak azután áll elő tervvel, hogy már szerzett némi tapasztalatot a felhővel kapcsolatban.
Pedig a felhőre való tényleges áttérést alapos elemzésnek kell megelőznie. A felhő nem öncélú; nem szabad, hogy a vállalat célja legyen a felhőszolgáltatások használata csak azért, mert az modern és mások is ezt csinálják. A felhő csak egy eszköz. Egy vállalkozásnak először azt kell megvizsgálnia, hogy milyen üzleti problémát kell megoldania. A felhő lehet a válasz.
A felhő nagy számítási teljesítményt, bárhonnan való elérhetőséget vagy jelentős biztonsági szintet kínál. A nagyfokú skálázhatóság lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy kezelni tudják a szezonális csúcsokat, a rugalmasság pedig megkönnyíti az innovációt. Nemcsak egyes alkalmazások költöztethetők a felhőbe, hanem egy szervezet teljes IT-infrastruktúrája is. A terjedelemnek azonban mindig az elérendő céloktól kell függenie. Ugyanakkor a felhő bevezetésének egy szervezetben evolúciósnak, nem pedig forradalmi jellegűnek kell lennie.
A kíváncsiság a kiindulópont
Az első, elemző fázisban a szervezetnek nemcsak a célt kell kitűznie, hanem azt is, hogyan fogja ellenőrizni annak elérését. Ez a felhő-kíváncsiságnak is nevezett időszak a felhő iránti érdeklődés kezdete. Ilyenkor érdemes szakértőkkel találkozni, orientációs szemináriumokon részt venni, vagy megbeszéléseket folytatni azokkal az érdekeltekkel, akiket érinthet a felhőre való áttérés. Ha arra a következtetésre jutnak, hogy a felhőmegoldás előnyös, akkor ez a szakasz egy megoldási javaslattal és egy lépésekre lebontott átállási tervvel zárul.
Valójában az egyik legrosszabb módja az áttérésnek az, ha a meglévő infrastruktúrát minden változtatás nélkül átviszik a felhőbe. Ugyanakkor ez is egy nagyon gyakori hiba, amivel találkozunk. Ez a megközelítés nem hatékony és nagyon költséges eredményhez vezethet.
A szervezet átállásának következő fázisa az úgynevezett felhő-komfort időszak – ez az az időszak, amikor az első megoldásokat már telepítik, a vállalat gyakorlatilag teszteli, hogy mi működik, és hozzászokik az átalakulással járó változásokhoz. Kiértékelik a bevezetés sikerét és más lehetőségeket is megvizsgálnak.
Az utolsó fázis a natív felhő. Ekkorra a szervezet már megbarátkozott a felhővel, agilis, reagál az igényeire, és képes a felhőből a legtöbbet kihozni. A további innovációk mérlegelésekor már a kezdetektől fogva figyelembe veszi a felhőt.
Új trendek
Egy ilyen szervezet már aktívan követi az aktuális trendeket. Szakértőkkel együttműködve multicloudot, azaz különböző szolgáltatók felhőmegoldásainak kombinációját, vagy hibrid felhőt, azaz nyilvános és privát felhő kombinációját telepítheti.
A több lehetőség azonban a megvalósítás nagyobb komplexitását és a vele járó egyéb problémákat is magával hozza, hogy a szolgáltatások bővítését is elemzési folyamatnak kell megelőznie, és a vevezetésüket meghatározott stratégiának kell vezérelnie.
A felhőt egy másik modern trend is hajtja – a mesterséges intelligenciát alkalmazó megoldások igényesek az adatmennyiség és a feldolgozásukhoz szükséges számítási teljesítmény tekintetében.
A szervezet informatikai technológiájának az igényekkel összhangban kell fejlődnie.
Ha érdekesnek találta a cikkünket és további részletekre kíváncsi keresse a DetCom szakértőit a “Kapcsolat” linkre kattintva, vagy az elérhetőségeink bármelyikén.
Tisztelettel,
DetCom csapata
